Milyen esetekben szedjünk antibiotikumot?

Talán ismerős helyzet számunkra, hogy a fiók mélyén talált néhány szem antibiotikumot rögtön bevesszük, ha több zacskó papír zsebkendőt elfújunk a nap folyamán és a buszon ránk köhög a mellettünk lévő utas. Az antibiotikumhoz fűződő egyik legnagyobb tévhit, hogy vírusos megbetegedések esetén, - mint a nátha, influenza, vírusos gyomor- és bél bántalmak - javasolt a használata. Ezzel a készítménnyel azonban kizárólag bakteriális fertőzéseket lehet kezelni - többek között arcüreggyulladást, középfülgyulladást, hörghurutot, húgyúti fertőzéseket, bőr és sebfertőzéseket, valamint tüdő-, vesemedence-, tüszös mandula- és az agyhártyagyulladás különböző eseteit. Az antibiotikumok tehát nem hatnak a vírusok okozta fertőzésekre, például az influenzára, náthára. Az úgynevezett felülfertőzéseknél pedig, vagyis amikor a vírusos eredetű náthából és légzőszervi megbetegedésekből bakteriális fertőzés alakul ki, elengedhetetlen az antibiotikum használata.

Hogyan fejti ki hatását az antibiotikum?

Az antibiotikumok hatása azon alapszik, hogy gátolják a baktériumok szaporodását, sőt el is pusztítják azokat. A probléma azonban az, hogy a káros baktériumok mellett a hasznos baktériumok egy részét is kiirtják.

Antibiotikum gyermekek számára

Sok szülő a végleteket képviseli az antibiotikum használatánál. Vannak anyukák, akik mindent elkövetnek az antibiotikum felírásáért, a másik tábor azonban mindent megtesz azért, hogy gyermeke természetes gyógykészítményekkel lábaljon ki a betegségből. Mindkét hozzáállás helytelen, hiszen nem minden betegségnél az antibiotikumos kezelés az ellenszer. Így ne legyünk csalódottak, ha a náthára és a lázra nem ezt, hanem másféle készítményt ír fel orvosunk. Arra is ügyelni kell azonban, hogy komolyan vegyük azokat a betegségeket, melyeket csakis antibiotikumos kezeléssel lehet gyógyítani. Ne kísérletezzünk gyermekünk egészségével!