Az emberi szervezetben előforduló baktériumok minden esetben kártékonyak?

Nem. Szervezetünkben sok milliárd mikroorganizmus él. Ezek szabad szemmel nem látható, mikroszkopikus élőlények: baktériumok, gombák, egyéb egysejtűek, melyekre szervezetünk megfelelő működéséhez van szükségünk. A jótékony hatású mikroorganizmusok mellett kórokozó változataik is megjelenhetnek, ezek betegséget okozhatnak.

Mik az antibiotikumok?

Az antibiotikumok baktériumok vagy gombák által termelt, illetve szintetikusan előállított olyan anyagok, amelyek más baktériumok szaporodását gátolják, vagy azokat elpusztítják. Ezért a bakteriális fertőzések okozta betegségek során nélkülözhetetlen, sokszor életmentő gyógyszerek.

Milyen esetben szedjünk antibiotikumot?

Az antibiotikumhoz fűződő egyik legnagyobb tévhit, hogy vírusos megbetegedések – például nátha, influenza, vírusos gyomor- és bél bántalmak – esetén javasolt a használata. Antibiotikummal azonban kizárólag bakteriális fertőzéseket lehet hatékonyan kezelni. Ilyenek az arcüreggyulladás, a középfülgyulladás, a hörghurut, a húgyúti fertőzések, a bőr és sebfertőzések, valamint a tüdő-, vesemedence-, tüszős mandula- és agyhártyagyulladás.
Az antibiotikumok tehát nem hatnak a vírusok okozta fertőzésekre. Az úgynevezett felülfertőzéseknél, vagyis amikor a vírusos eredetű fertőzés miatt csökken a szervezet ellenálló képessége és ezért egy bakteriális fertőzést is elkapunk, már ismét megalapozott lehet az antibiotikum használata.

Hogyan fejti ki hatását az antibiotikum?

Az antibiotikumok hatása azon alapszik, hogy gátolják a baktériumok szaporodását, sőt el is pusztítják azokat. A probléma azonban az, hogy a káros baktériumok mellett a hasznos baktériumok egy részét is kiirtják. Ezért érdemes antibiotikum kezelés mellett, probiotikus gyógyszereket alkalmazni.

Mi az antibiotikum rezisztencia? Hogyan  alakulnak ki az ellenálló baktériumok?

A rezisztens, vagyis ellenálló baktériumok a helytelen antibiotikum-használatnak köszönhetően alakulnak ki és terjedhetnek el. Ez akkor fordulhat elő, ha feleslegesen, rendszertelenül, esetleg az előírtnál rövidebb ideig szedjük az antibiotikumot. Ekkor ugyanis nem hal el az összes kártékony baktérium a szervezetünkben. A megmaradó baktériumok ismét szaporodni kezdenek. Túlélésük érdekében képesek arra, hogy alkalmazkodjanak az antibiotikumok hatóanyagához, és átalakuljanak, ellenállóvá válva így a már „megszokott” hatóanyaggal szemben. A szuperbaktériumoknak is nevezett rezisztens baktériumok jelenléte miatt hosszabb ideig tartanak a betegségek, gyakrabban alakulnak ki szövődmények, melyek szélsőséges esetben akár halálozáshoz is vezethetnek. Az ellenálló baktériumok kialakulásának további következménye, hogy elterjedhetnek azok a baktériumok, amelyek már alkalmazkodtak az antibiotikumhoz. Ezek ellen csak az erősebb, több baktériumtörzs ellen is hatékony (úgynevezett széles spektrumú) antibiotikumok hatásosak. Egy ilyen esetben tehát már valószínűleg csak egy erősebb gyógyszer segíthet. Ez a folyamatot újabb és újabb antibiotikum készítmények kifejlesztését teszi szükségessé. Általánosságban azonban elmondható, hogy a  baktériumok gyorsabban alkalmazkodnak a megszokott hatóanyagokhoz, mint ahogy a gyógyszeripari fejlesztések eredményt – tehát egy új hatóanyagot – hoznak. Ezért a baktériumok ”evolúciója” még komoly veszélyt jelenthet egészségünkre nézve a jövőben…

Mik azok a probiotikumok?

A probiotikumok jótékony hatású baktériumok. Javítják a bélflóra működését, elősegítik a problémamentes emésztést, erősítik az immunrendszert és segítik a vitaminhiány megszűnését, ezáltal segítik az egész szervezet gyors regenerálódását.

Mi a bélflóra?

A bélflóra az emésztőrendszerben lévő baktériumok közössége. Körülbelül 500, különféle baktériumfaj él itt, amelyek az étkezés során jutnak az emésztőrendszerbe, ezért a bélflóra megfelelő összetételéhez fontos, hogy étrendünk a szükséges összetevőket a szükséges mennyiségben tartalmazza. Az egészséges bélflóra megakadályozza a káros baktériumok megtelepedését, ezért fontos a védekezőképesség megtartása szempontjából.

Mit tapasztalhatok akkor, ha a bélflórám állapota nem megfelelő?

A bélflóra egyensúlyának felborulására utalhat a hasmenés, puffadás, hasfájás, hányinger. Ezt jelezhetik a visszatérő fertőzések is, amelyek a természetes védekezőképesség gyengülése miatt alakulhatnak ki újra és újra. Amikor ugyanis felborul a bélflóra egyensúlya, akkor nem tudja tökéletesen ellátni a feladatait, és a káros baktériumok szaporodásnak indulhatnak az emésztőrendszerben. A bélflóra károsodásakor zavart szenvedhet az emésztés, aminek emésztési panaszok, puffadás lehet a következménye. Csökkenhet a szervezet méregtelenítő funkciója, így a káros anyagok felgyűlhetnek a tápcsatornában. A szervezet B- és K-vitamin szükségletét nagyrészt a bélflóra által termelt mennyiség elégíti ki, ezért vitaminhiány is kialakulhat. A szervezet természetes védekezőképességének meggyengülése pedig visszatérő fertőzésekhez (kiújuló húgyúti, vagy felső légúti fertőzésekhez) vezet.

Hogyan segít a probiotikum a bélflóra egyensúlyának visszaállításában?

A probiotikus gyógyszerek olyan mennyiségben tartalmaznak jótékony baktériumokat, hogy azok már néhány napos kúra alatt képesek a bélflóra egyensúlyának helyreállítására. A probiotikus joghurtok is képesek a bélflórát kedvezően befolyásolni, de csak akkor fejtik ki hatásukat, ha rendszeresen, huzamosabb ideig, viszonylag nagy mennyiségben fogyasztják őket. Ha a bélflóra egyensúlya már felborult, akkor gyorsabb, eredményesebb hatás várható egy probiotikus gyógyszertől, mivel nagyobb koncentrációban tartalmazzák a jótékony baktériumokat. Ezért egy antibiotikum kúrát követően a probiotikus tejtermékek kevésnek bizonyulhatnak.

Mikor érdemes probiotikumot szedni?

Antibiotikum-kezelések alatt vagy után, vírusos vagy bakteriális bélfertőzés, hasmenés esetén, gyomorrontáskor, mással nem magyarázható haspuffadás, hasfájás, hányinger esetén érdemes probiotikum gyógykészítményeket alkalmazni. Szükség lehet rájuk egyes krónikus bélbetegségek esetén is; illetve a természetes védekezőképesség erősítése céljából is.

Hogyan kell szedni a probiotikumokat?

A probiotikumokat kúraszerűen kell alkalmazni, életkortól függően naponta egy vagy két alkalommal. Általában 5-10 napos, leggyakrabban egy hetes kúra elég szokott lenni ahhoz, hogy a sérült bélflóra állapota javuljon. Krónikus bélbetegségek esetén, illetve immunerősítés céljából történő alkalmazás esetén azonban ennél hosszabb, 3-4 hetes kezelésre is szükség lehet.

Hol kaphatóak a probiotikumok?

Patikákban szinte valamennyi probiotikum kapható. Ha még nem ismeri őket, akkor kérje a kezelőorvosa, vagy a patikusa tanácsát, hogy a legmegfelelőbbet sikerüljön kiválasztani.

Ne feledje az antibiotikum szedés három aranyszabályát!

• Csak orvosi receptre szedje be!
• Vegye be a teljes előírt mennyiséget!
• Antibiotikumhoz szedjen probiotikumot is!